Rizs vicc miatt távozott a japán miniszter

Japán mezőgazdasági minisztere, Taku Eto, nemrégiben meglepő kijelentést tett, amikor azt mondta, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mert támogatói bőségesen ajándékoznak neki. Ezzel a megjegyzéssel a nevetést kívánta kiváltani, ám ehelyett felháborodást és kritikát gerjesztett, ami végül a lemondásához vezetett. Az országban jelenleg súlyos megélhetési válságot élnek át, amely különösen a rizs árát érinti. Az elmúlt egy évben a rizs ára több mint megduplázódott, és az importált fajták is egyre ritkábbak. Eto a lemondását követően bocsánatot kért, elismerve, hogy túl messzire ment a megjegyzéseivel, amelyek egy helyi adománygyűjtő eseményen hangzottak el. Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba, ami arra kényszerítette őt, hogy távozzon a tisztségéből. Ez újabb csapást jelentett Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormányának, amely már így is csökkenő közpublicitással küzdött.

A rizs különösen érzékeny téma Japánban, ahol a hiányosságok korábban politikai zűrzavart okoztak. Például 1918-ban a rizs drágulása miatt zavargások törtek ki, amelyek egy kormányt is megbuktattak. Nem meglepő tehát, hogy a rizs ára közvetlen hatással van Ishiba alacsony népszerűségi mutatójára. A fiatal anyuka, Memori Higuchi, aki hét hónapos babát nevel, elmondta, hogy számára létfontosságú a megfelelő táplálkozás, különösen a szülés utáni felépülés szempontjából. „Szeretném, ha a lányom jól étkezne, de ha az árak tovább emelkednek, lehet, hogy csökkenteni kell a férjemmel együtt a rizs mennyiségét, amit eszünk” – mondta Higuchi.

Kunio Nishikawa mezőgazdasági közgazdász szerint a rizs iránti kereslet és kínálat egyszerű kérdés, de úgy véli, hogy a kormány hibás számításai vezettek a jelenlegi helyzethez. 1995-ig a kormány szorosan együttműködött a mezőgazdasági szövetkezetekkel, hogy szabályozza a rizstermelést, de ez a jogszabály azóta megszűnt. A mezőgazdasági minisztérium továbbra is közzéteszi a keresleti előrejelzéseket, hogy a gazdák elkerüljék a termelési többletet. Azonban Nishikawa professzor szerint az idei és a jövő évi keresletet 6,8 millió tonnára becsülték, míg a valós kereslet 7,05 millió tonna volt. A növekvő keresletet részben a turisták számának emelkedése és a pandémia után éttermekben való étkezés iránti vágy váltotta ki, míg a termelés ennél is alacsonyabb szinten, mindössze 6,61 millió tonnán állt.

A mezőgazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy a rizs iránti kereslet növekedése több tényezőnek köszönhető, beleértve azt is, hogy a rizs viszonylag olcsóbb volt más élelmiszerekhez képest, és az ázsiai turisták számának növekedését. Kosuke Kasahara, egy 59 éves gazda, aki családjával generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal, azt mondja, hogy évek óta nem tudnak megfelelő jövedelemhez jutni. Elmondta, hogy körülbelül 18 500 jen (125,70 dollár) költséggel termelnek 60 kg rizst, de tavaly a helyi szövetkezet csak 19 000 jenért vásárolta azt. Az évek során a kormány pénzügyi ösztönzőket is kínált azoknak az önkormányzatoknak, amelyek beleegyeztek a rizstermelés csökkentésébe.

A fiatal gazdák egyre inkább azokat a rizsfajtákat választják, amelyeket például szakéhoz vagy rizskekszhez használnak, mivel a rizs iránti kereslet Japánban az elmúlt években csökkent. Shinya Tabuchi, aki szintén mezőgazdasággal foglalkozik, elmondta, hogy belefáradt abba, hogy a kiskereskedők és éttermek alacsony áron vásárolják a rizst. Most viszont a 60 kg rizs ára 40 000 és 50 000 jen között mozog, ami azt jelenti, hogy sok küzdő gazda végre jövedelemhez juthat. A közvélemény azonban egyre dühösebb a megemelkedett árak miatt, így a kormány márciusban a sürgősségi rizs-tartalékait is árverésre bocsátotta, hogy megpróbálja csökkenteni az árakat.

Japánban a rizs tartalékok eddig csak természeti katasztrófák után lettek felhasználva, és most a kormány ritka döntése, hogy a tartalékokat piacra dobja, nem hozott azonnali eredményeket, mivel az árak tovább emelkedtek. Az áremelkedés nemcsak Japánban, hanem Délkelet-Ázsiában is tapasztalható, ahol a globális rizstermelés 30%-át adják. Politikai és éghajlati nyomás miatt az utóbbi években hiány alakult ki. Japán azonban a helyzet olyan súlyosra fordult, hogy az ország az elmúlt 25 évben először kezdett rizst importálni Dél-Koreából, noha a fogyasztók inkább a hazai termékeket részesítik előnyben.

A miniszterelnök, Ishiba, az Egyesült Államok rizsimportjának bővítésére is utalt, miközben a kormány továbbra is tárgyalásokat folytat Washingtonnal egy kereskedelmi megállapodásról. A vásárlók, mint Higuchi, azonban úgy vélik, hogy valószínűtlen, hogy nem japán rizst vásárolnának. „Már régóta mondjuk, hogy a helyi termelés a helyi fogyasztásért dolgozik” – mondta. Az öregedő gazdák és a fiatalabb generációk közötti véleményeltérés is feszültséget okoz a mezőgazdasági szektorban. Kasahara azt javasolja, hogy a kormány garantáljon egy vásárlási árat, amely alacsonyabb a mai áraknál, de még mindig lehetővé teszi a gazdák számára, hogy nyereségesek maradjanak. Mivel az ország nyárra fontos nemzeti választásokra készül, elengedhetetlen, hogy a politikai vezetők mind a fogyasztók, mind a gazdák érdekeit figyelembe vegyék, különösen az idősebb szavazók körében, akik hajlamosabbak részt venni a választásokon.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj42vjrdz1no