Holdpor Kínából: ritkább, mint az arany, megérkezett az Egyesült Királyságba

A közelmúltban, majdnem öt évtized elteltével, a Holdról származó kövek első mintái érkeztek meg az Egyesült Királyságba, mégpedig Kínától kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék jelenleg egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynesben találhatóak, ahol egy exkluzív betekintést nyerhettünk az anyagba. A brit tudósok közül Mahesh Anand professzor az egyetlen, aki hozzáférhetett ehhez az rendkívül ritka anyaghoz, amelyet „aranyportól is értékesebbnek” tart. A professzor elmondta, hogy „senki más a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez hatalmas megtiszteltetés és óriási privilégium.”

Anand professzor csapata a Hold porának őrlésével és lézersugárzással kívánja megválaszolni azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a Hold keletkezésére, valamint a Föld korai éveire vonatkoznak. A porszemcsékben található nyomok segíthetnek megerősíteni azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Föld és egy Mars méretű bolygó ütközéséből keletkezett körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A kínai űrprogram, amely a Chang’e 5 misszió keretében gyűjtötte be ezeket a köveket 2020-ban, a Mons Rümker nevű vulkáni területre landolt, ahol egy robotkar fúrt a talajba, és összesen 2 kg anyagot gyűjtött össze. Ez a küldetés volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os akciója óta, és ezzel Kína vezető szerepet szerzett az új űrversenyben.

Most, a nemzetközi űrkutatók közötti hosszú távú együttműködés hagyományának megfelelően, Kína először engedélyezett hét nemzetközi kutató számára hozzáférést a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések születését. A professzor a múlt héten egy fényűző ceremónia keretén belül kapta meg a kis üvegcséket Pekingben, ahol orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal találkozott. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína olyan messze jár tőlünk az űrprogramokba való befektetés terén,” mondta. A professzor a legnagyobb biztonságban akarta hazavinni a drága rakományt, így a kézipoggyászában helyezte el.

Az Open University laboratóriumában, Milton Keynesben, a látogatóknak ragadós szőnyegeken kell átkelniük, hogy megtisztítsák a cipőiket, és fel kell venniük műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit. A magas biztonsági szintű szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy elkerüljék a szennyeződést. Ha földi anyag keveredik ezekkel az idegen porszemcsékkel, az végleg tönkretenné a professzor csapatának elemzését. A professzor az egyik széfből gondosan egy zipzáras tasakot emel ki, amely három apró dobozkát rejt, mindegyikben egy átlátszó üvegcsével, amelynek alján sötét szürke por található. Ez a Hold por. Bár első ránézésre nem tűnik soknak, mégis lenyűgöző elgondolkodni a kozmikus utazásáról. Anand professzor szerint a 60 mg elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, hiszen a csapat a mikroszkopikus anyagokkal való munkára specializálódott.

A folyosón található másik laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki dolgozik a porszemcsékkel, miután kinyitják az üvegcséket. Knight már 36 éve vág és őröl köveket, de most először fog olyan anyaggal dolgozni, amely közvetlenül a Hold felszínéről származik. „Nagyon izgatott vagyok,” mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteoritokat gyémántpengével. „De ideges is – nem sok minta áll rendelkezésre, és nem könnyű újabbakat szerezni. Nagy a tét,” tette hozzá.

Miután a minták elkészülnek, két másik laborba kerülnek. Az egyikben egy bonyolult csövekből, szelepekből és vezetékekből álló gép található, amelyet Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta épít. Ő mutatta meg a kis hengert, ahol a porszemcséket 1400 Celsius-fokra lehet hevíteni, hogy ki tudják nyerni a szenet, nitrogént és nemesgázokat. Ez teljesen egyedi, és ez az egyik oka annak, hogy Anand professzor úgy véli, az ő laboratóriumukat választották a ritka mintákra. James Malley, egy kutatási technikus egy olyan gépet működtet, amely ki tudja számítani, hogy mennyi oxigén található a porszemcsékben. „Lézerrel fogom megütni a szemcsét a tálcán,” mondta, miközben megmutatta, hogyan fog kinézni a folyamat a számítógép képernyőjén. „El fog kezdeni világítani, és láthatóan belülről fog megolvadni,” mondta.

A csapatnak egy év áll rendelkezésére a kutatás befejezésére. A végére a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítésével járhat. Kína a Chang’e 5 misszió óta tovább lépett, és 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat. Ez a terület mélyen rejtélyes, és lehet, hogy nyomok találhatóak ott régóta csendben lévő vulkáni lávafolyamokról. „Nagyon remélem, hogy ez egy hosszú távú együttműködés kezdete Kína és a nemzetközi tudósok között,” mondta Anand professzor. „Sokan közülünk a Apollo missziók által visszahozott mintákon dolgozva építettük fel a karrierünket, és ezt egy fantasztikus hagyomány követése mellett tartom szükségesnek. Remélem, más országok is követik majd a példát.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo