Vadon élő csimpánzok gyógyító praktikáit örökítették meg a kamerák
A csimpánzok, mint a természet egyik legérdekesebb és legintelligensebb élőlényei, folyamatosan meglepik a tudósokat és a természetkedvelőket egyaránt. Legutóbbi kutatások során ugandai csimpánzok viselkedését figyelték meg, amelyek során gyógynövényeket használtak különféle sérülések, például nyílt sebek gyógyítására. Az Oxfordi Egyetem tudósai egy helyi csapattal együtt dolgoztak a Budongo-erdőben, ahol filmfelvételeken és megfigyeléseken keresztül dokumentálták, hogyan alkalmazzák a csimpánzok a növényeket elsősegélynyújtásra, mind saját magukon, mind pedig egymáson.
Ez a kutatás egy tavalyi felfedezésre épít, amely során megállapították, hogy a csimpánzok bizonyos növényeket keresnek meg és fogyasztanak önkezelés céljából. Az Oxfordi Egyetem tudósai évtizedes tudományos megfigyeléseket is összegyűjtöttek, hogy létrehozzanak egy katalógust a csimpánzok különböző „erdőbéli elsősegély” módszereiről. A kutatók szerint ez a tanulmány, amely a Frontiers in Ecology and Evolution című folyóiratban jelent meg, hozzájárul ahhoz a növekvő bizonyítékhalmazhoz, amely azt mutatja, hogy a főemlősök, köztük a csimpánzok, orangutánok és gorillák, különféle módokon használják a természetes gyógymódokat, hogy egészségesek maradjanak a vadonban.
Elodie Freymann, a kutatás vezetője elmondta, hogy „egy egész viselkedési repertoár áll rendelkezésére a csimpánzoknak, amikor betegek vagy megsérültek a vadonban – hogy kezeljék magukat és fenntartsák a higiéniát”. Hozzátette: „Ezek közé tartozik a helyben megtalálható növények használata is.” A csimpánzok például a növényeket a sebeikre dörzsölik vagy megrágják őket, majd a megrágott anyagot alkalmazzák a nyílt sérüléseken. A kutatók figyelemmel kísérték egy fiatal nőstény csimpánz viselkedését, aki növényanyagot rágott és alkalmazta azt az anyja testén lévő sérülésre. Érdekes megfigyelés volt az is, hogy a csimpánzok más állatok sebeit is ápolták, akikkel nem álltak rokoni kapcsolatban, ami Dr. Freymann szerint különösen izgalmas, mivel ez a vadon élő csimpánzok empátiás képességét is alátámasztja.
A kutatók a Budongo-erdőben található terepi állomás naplójából származó megfigyelésekre is támaszkodtak, amelyek az 1990-es évekre nyúlnak vissza. Ebből az anekdotikus bizonyítékokból kiderült, hogy a csimpánzok sebeket ápoltak, levéllel dörzsölték a sérüléseket, sőt voltak esetek, amikor a csimpánzok segítettek más csimpánzoknak eltávolítani a csapdákat a végtagjaikról. Egy megjegyzés különösen figyelemre méltó, amely arról számolt be, hogy egy csimpánz levelekkel tisztította magát a székelés után, ami meglepően emberi higiéniai szokásnak számít.
A kutatás során a tudósok már korábban azonosították azokat a növényeket, amelyeket a csimpánzok sebesülés esetén kerestek meg és fogyasztottak, majd a kiválasztott növényekből mintákat vettek, és tesztelték azokat, felfedezve, hogy a többségük antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. Nemcsak a csimpánzok, hanem más nem emberi főemlősök, például az orangutánok is rendelkeznek a növényi gyógymódokkal kapcsolatos ismeretekkel. Egy nemrégiben készült tanulmány során egy vadon élő orangután rágott levélanyag segítségével gyógyította meg az arcfelületén lévő sebet.
A tudósok úgy vélik, hogy a vadon élő főemlősök viselkedésének tanulmányozása és a csimpánzok által használt növények megértése elősegítheti új gyógyszerek felfedezését. Dr. Freymann a BBC News-nak elmondta: „Minél többet tanulunk a csimpánzok viselkedéséről és intelligenciájáról, annál inkább rájövünk, hogy mennyire keveset tudunk mi emberek a természet világáról.” Hozzátette: „Ha most itt ülnék ebben az erdőben étel és orvosság nélkül, kétlem, hogy sokáig életben maradnék, főleg, ha megsérülnék vagy megbetegednék. De a csimpánzok virágoznak itt, mert tudják, hogyan férjenek hozzá ennek a helynek a titkaihoz, és hogyan találják meg mindazt, amire szükségük van a túléléshez.”
Ezeket is érdemes megnézni
A szálas szemöldök tetoválás menete lépésről lépésre
Hogyan segíthet a hagymapakolás a hajhullás ellen?
