Űrből figyelik a tengeri apróságokat a tudósok

A tudósok új felfedezéseik révén képesek lesznek a tengervíz színében mutatkozó apró eltérések alapján számba venni a sarkvidéki tengeri élőlényeket, egészen pontosan az Antarktiszon élő kis rákféléket, azaz a krilleket, akár az űrből is. Ezek a néhány centiméter hosszú állatok rendkívül fontos szerepet játszanak a tengeri ökoszisztémákban, mivel számos más tengeri élőlény, például bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak táplálékául szolgálnak. Azonban a kutatók aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krillpopulációra, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krillek nyomon követésére.

Rod Downie, a WWF Egyesült Királyság tanácsadója szerint az Antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőseinek számít. Ezek a kicsi, de rendkívül jelentős állatok fenntartják a tengeri élet csodáit, viszont a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat súlyosan veszélyezteti őket. A kutatók a Strathclyde-i Egyetem, a WWF és a Brit Antarktikai Felmérés (BAS) munkatársaiból állnak, és közösen dolgoznak egy új módszer kifejlesztésén, mellyel műholdak segítségével mérhetik fel az Antarktisz körüli óceánban található krill mennyiségét.

A kutatás alapja a tengervíz fényelnyelésének apró eltérései, amelyek a vízben úszó krillek számától függenek. Dr. Cait McCarry, a Strathclyde-i Egyetem kutatója, nemrégiben tért vissza Antarktiszról, ahol krilleket gyűjtött, hogy megmérje ezt a hatást. Elmondása szerint a folyamat úgy kezdődik, hogy tengervizet vesznek, majd egy krillet adnak hozzá, és megmérik, hogy mennyi fényt nyel el a víz. Ezt követően egy újabb krillet adnak a vízhez, és újra mérnek. Ezen mérések elemzése révén a kutatók képesek lesznek nyomon követni a krill sűrűsége és a víz színe közötti kapcsolatot, ami lehetővé teszi, hogy műholdakról készítsenek felvételeket a krillpopulációról.

A krill rendkívül fontos táplálékforrása a bolygó legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak, amelyek akár több ezer kilométert is megtesznek, hogy elérjék az Antarktiszt és táplálkozhassanak ezzel a kis rákfélével. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, mivel egy olyan körforgás része, amelyben a bálnák krillet fogyasztanak, a krill pedig mikroszkopikus növényeket eszik, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygót hűsítő tengeri növényeket.

A globális felmelegedés következtében azonban a tenger hőmérsékletének emelkedése aggodalomra ad okot a kutatók körében, mivel ez a természetes ciklust megzavarhatja, és a krillpopulációt sebezhetővé teheti. Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen javítani kell a halászat kezelését és megvédeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területek hálózatán belül. E projekt révén új eszközökhöz juthatunk, amelyek segíthetnek a krill megfigyelésében és védelmében, ezzel biztosítva a tengeri ökoszisztéma fenntarthatóságát.

A krill jövője tehát kulcsfontosságú nemcsak az Antarktisz, hanem a globális tengeri ökoszisztéma szempontjából is. A kutatók elkötelezettek amellett, hogy megtalálják a módját, hogyan lehet hatékonyan nyomon követni és védeni ezt a létfontosságú fajt, hogy a tengeri élet csodái továbbra is fennmaradhassanak a jövő generációi számára. Ahogy a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatása egyre inkább érezhető, úgy a tudomány szerepe a krill és más tengeri élőlények megóvásában egyre fontosabbá válik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo