Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajtuk?
Donald Trump nemrégiben bejelentette, hogy a világ különböző országaira kivetett kereskedelmi vámok mértéke milyen módon alakul, amely jelentős hatással van Dél-Amerikára. A kontinens tíz állama, köztük Brazília és Argentina, megkönnyebbülten fogadta a hírt, hiszen a legtöbb országra a legalacsonyabb, 10%-os vámot alkalmazzák. Ezen kívül csak Guyana és Venezuela kaptak magasabb, 38%-os és 15%-os vámot, amelyeket később szintén 10%-ra csökkentettek. Trump döntése, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb vámok alkalmazását a legtöbb országra, különösen kedvezőnek tűnik Dél-Amerika számára. Kínát viszont 145%-os, míg Kanadát és Mexikót 25%-os vámok sújtják, ami a kereskedelmi helyzet bonyolultságát mutatja.
A kereskedelmi elemzők, akik ezt a helyzetet Dél-Amerika győzelmeként értékelik, azt állítják, hogy a magasabb amerikai vámok Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkoztatva vonzóbbá tehetik a dél-amerikai árukat az Egyesült Államokban és a globális piacon. Ugyanakkor ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja a globális kereskedelmi instabilitás szélesebb kontextusát, amelynek Dél-Amerika is ki van téve. A kontinens gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai, mint Brazília és Argentina, jelentős exportőrök a szójabab és a kőolaj terén, míg Brazília vasércet is termel, amely az acélgyártásban játszik kulcsszerepet.
A Kínára kirótt magas vámok lehetőségeket nyithatnak Dél-Amerika számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó korábbi szállítmányokat. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, a második helyen az Egyesült Államok áll. A történelem is mutat precedenst: amikor Trump első ciklusában vámokat vetett ki Kínára, az ország egyes nyersanyag-beszerzéseit az Egyesült Államokból Brazíliába irányította, ami a brazil szójabab-export növekedéséhez vezetett. A 2025-ös brazil szójatermés már folyamatban van, és sokan reménykednek, hogy ez a tendencia megismétlődik.
Frederico D’Avila, egy brazil gazdálkodó és korábbi politikus, aki Bolsonaro volt elnök szövetségese, úgy nyilatkozott, hogy Trump első ciklusa „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, hiszen a vámok kedveztek az ő exportjuknak. Ezzel szemben Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora figyelmeztetett arra, hogy a „bilaterális akadályok” emelése a nyersanyagok esetében nem feltétlenül hoz nagyobb pénzügyi előnyöket az eladók számára, mivel az árakat globálisan állapítják meg. Szerinte a dél-amerikai országoknak nem szabadna azt várniuk, hogy a Trump intézkedései miatt jelentősen nő a nyereségük, csupán más vásárlókra számíthatnak.
A dél-amerikai szektorok között azonban más iparágak is bíznak abban, hogy Trump lépései új globális eladásokat eredményezhetnek, mivel más országok kevesebbet vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil húsipar elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva, nemrég Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús export számára. Jelenleg Japán a húsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de miután Trump először 24%-os vámokat helyezett kilátásba, Tokió fontolóra veheti, hogy több húst vásároljon Dél-Amerikából.
Továbbá, a brazil kávé- és cipőipar versenyelőnyhöz juthat az amerikai piacon, mivel Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, és Trump korábban magas vámokat vetett ki Vietnámra és Indonéziára. Ha ezek a vámok júliusban visszaállnak, a két ország kávéja jelentősen drágábbá válik az Egyesült Államokban, ami a brazil és kolumbiai kávénak versenyelőnyt biztosít. Hasonlóképpen, a brazil cipőmárkák is növelhetik exportjukat az Egyesült Államokba, mivel Kína a világ legnagyobb cipőgyártója, míg Brazília az ötödik.
A kereskedelmi feszültségek azonban nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hordoznak. Még a 10%-os vám is nagy hatással lehet a keresletre, különösen, ha az árak emelkednek. Ez a legnagyobb kockázatot az olyan importokra jelenti, amelyek versenyeznek az amerikai belső termelésével, mint például az olaj, szójabab, réz, vasérc és arany. A vámok bevezetése után a globális árak volatilitása is növekedett, amely a chilei és perui gazdaságokat is érintheti, ahol a réz a legfontosabb exporttermék. Eduardo Levy Yeyati, egykori argentin központi banki főközgazdász, a nyersanyagárak és a globális kereslet csökkenését „komoly hátráltató tényezőnek” nevezte Dél-Amerika számára.
A jövőre nézve Yeyati figyelmeztetett arra is, hogy ha Brazília és Argentina jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államokba irányuló exportban, akkor Trump magasabb vámokat vethet ki rájuk. A célja ugyanis az amerikai belső termelés növelése, nem pedig az importok támogatása. Az egész helyzet rendkívül összetett, és nehéz megmondani, hogy Dél-Amerika számára mely tényezők lesznek kedvezőbbek vagy hátrányosabbak. Az biztos, hogy Trump vámjainak hatásai nem egyszerűen „nyerés” vagy „vesztés” kategóriákba sorolhatók, és a következő hónapokban a kereskedelmi helyzet alakulása még sok meglepetést tartogathat a kontinens számára.
Ezeket is érdemes megnézni
Kanadai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
Ötven évvel a háború után Vietnamot új amerikai kihívás éri – vámok
