Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos század üzlete váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelem szempontjából – így fogalmazott Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímafőnöke a novemberi választások után. Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak tartanak. Ezen kívül számos intézkedést hozott, amelyek megakadályozták az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és korábbi elnöke zöld technológiai fejlesztéseit „zöld új csalásnak” nevezte.

Ennek ellenére Trump érdeklődése nem csökkent a kulcsfontosságú ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajnával való megállapodások keretében. Emellett figyelmet fordított Grönlandra és Kanadára is, amelyek gazdagok ezekben az ásványi anyagokban. Az amerikai elnök számára a kulcsfontosságú ásványok beszerzése kiemelt prioritássá vált, mivel ezek alapvető szerepet játszanak olyan iparágakban, mint a légi közlekedés és a védelem, de érdekes módon ezek a zöld technológia előállításában is elengedhetetlenek.

Trump közeli munkatársa, Elon Musk, aki a Space X és a Tesla vezetője, tisztában van a kritikus ásványok szerepével a zöld átmenetben. Ezek az ásványok, mint például a grafit, lítium és nikkel, elengedhetetlenek az elektromos járművekhez és egyéb innovatív technológiákhoz. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense szerint minden ország saját listával rendelkezik a kulcsfontosságú ásványokról, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban robbanásszerű növekedésnek indult, a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt, főként a tiszta energia és az elektromos járművek iránti kereslet növekedése révén. Az International Energy Agency előrejelzése szerint húsz éven belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át ezek az iparágak fogják képviselni.

Musk aggodalmának adott hangot a lítium árának drámai emelkedése miatt, három évvel ezelőtt tweetelt arról, hogy a lítium ára „őrült szintre emelkedett”, és a Tesla akár a bányászatba és a finomításba is be kellene fektetnie. A lítium bőven elérhető a Földön, de gyakran nehezen hozzáférhető helyeken található, ami megdrágítja a bányászati projekteket. Ezen kívül sok ásvány, például a kobalt, a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, így a politikai instabilitás vagy természeti katasztrófák hatással vannak az árakra. Kína dominanciáját a piacokon részben annak köszönheti, hogy korán felismerte a zöld technológia gazdasági lehetőségeit.

A Kínában bevezetett exportkorlátozások után Trump félelme, hogy az Egyesült Államok hátrányos helyzetbe kerülhet a kulcsfontosságú ásványok terén, egyre inkább nyilvánvalóvá vált. Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology professzora szerint Kína a feldolgozási szakaszban játszik domináló szerepet, ahol a legnagyobb haszon realizálható. Trump lépései arra utalnak, hogy az Egyesült Államok igyekszik újraértelmezni politikáját a kulcsfontosságú ásványok és ritkaföldfémek beszerzésére, hogy csökkentsék a Kínától való függést.

A Biden-kormányzat, amely az IRA (Inflációs Csökkentési Törvény) révén támogatta a zöld technológiákat, eddig nagyrészt a gyártásra fókuszált, míg a kritikus ásványok beszerzésére kevesebb figyelmet fordított. Trump legutóbbi lépései arra utalnak, hogy a hangsúly most a kritikus ásványok beszerzésére helyeződhet, és pletykák szerint készül egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendelete”, amely gyorsítaná a bányászatot és a feldolgozó üzemek építését az Egyesült Államokban.

Bár a Trump-adminisztráció lépései a kritikus ásványok terén kedvezőek lehetnek, a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok késlekedése a zöld technológiai szektor hasznosításában komoly hátrányokat okozhat. Az elkövetkező időszakban nagy kérdés, hogy Trump képes lesz-e egyensúlyt teremteni a gazdasági érdekek és a környezeti szempontok között, hiszen a klímavédelem nem csupán politikai kérdés, hanem a jövő gazdasági erejének kulcsa is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo