Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos meglepő hatásai a század üzlete után
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelem számára – így nyilatkozott Christiana Figueres, a volt ENSZ-klímafőnök, miután Trumpot megválasztották. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásként tartanak számon. Ezen kívül megakadályozta az amerikai tudósok nemzetközi klímakutatásban való részvételét, eltávolította az országos elektromos járművek célkitűzéseit, és a zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteket „zöld új átverésnek” nevezte. A klímavédelem terén mutatott múltja ellenére Trump azonban hajlandónak mutatkozik arra, hogy megállapodást kössön az ukrán elnökkel a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatban, és fokozott érdeklődést mutat Grönland és Kanada iránt is, amelyek mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban.
A kritikus ásványi anyagok beszerzése már Trump hivatalba lépése óta középpontban áll. Ezek az ásványi anyagok elengedhetetlenek az iparágakban, mint például űripar és védelem, de érdekes módon más fontos felhasználási területük is van – zöld technológiák gyártása. Trump irányítása alatt az Egyesült Államok potenciálja a zöld technológiai szektorban tehát akár fel is gyorsulhat, ha a kritikus ásványi anyagok beszerzésére összpontosítanak. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, mennyire fontosak ezek az ásványi anyagok az áttéréshez. Az elektromos járművekhez szükséges grafit, az akkumulátorokhoz szükséges lítium és a rakétákhoz szükséges nikkel mind kritikus ásványi anyagok.
Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászati mérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden ország rendelkezik saját kritikus ásványi anyagok listájával, de ezek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet folyamatosan növekszik, 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt, ami főként a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors bővülésének tudható be. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint két évtizeden belül a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át ezek a szektorok fogják képviselni.
Musk aggodalmát fejezte ki a lítium árának szédítő növekedése miatt, három évvel ezelőtt tweetelte, hogy a lítium ára „őrült szintre emelkedett”, és hogy a Tesla akár közvetlenül is be kell, hogy lépjen a bányászati és finomítási tevékenységekbe, hacsak nem javulnak a költségek. Az Egyesült Államok helyzete a ritkaföldfémek és a kritikus ásványi anyagok terén gyenge, amit egy decemberi jelentés is hangsúlyozott. A dokumentum figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, figyelembe véve a Kínától való függésünk kockázatait.
Kína dominanciája a piacon abból adódik, hogy korán felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. „Kína körülbelül 10 éve hozott döntéseket arról, hogy merre tart a tendencia, és stratégiáját a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek fejlesztésére összpontosította, így ma már dominálja a piacot” – mondta Bob Ward, a Londoni Gazdasági Iskola Klímaváltozással és Környezettel Foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója.
A kritikus ásványi anyagok piacának komplexitása miatt azonban a helyzet nem egyszerű. A globális ellátás egyes ásványi anyagai, mint például a kobalt, szorosabban kötődnek bizonyos országokhoz, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaság, ami azt jelenti, hogy bármilyen politikai zűrzavar vagy természeti katasztrófa hatással lehet az árakra. Kína a globális kereslet kielégítése érdekében komoly befektetéseket eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, de a feldolgozás terén, ami a nyers ásványok más elemekből való szétválasztását jelenti, szinte teljesen dominálja a piacot.
Trump motivációja mögött a hátrányos helyzet miatti félelem áll, véli Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) alkalmazott közgazdaságtan professzora. A kérdés, hogy az Egyesült Államok túl későn lép-e a zöld technológiai szektorban való versenybe. A Biden-kormányzat az IRA (Inflációs Csökkentő Törvény) révén nagy támogatást nyújtott a zöld technológiai iparágaknak, amely különféle adókedvezményeket és támogatásokat biztosít a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákhoz. Az IRA révén 2024 augusztusára várhatóan 493 milliárd dolláros beruházás érkezik az Egyesült Államok zöld iparágába, de a kritikus ásványi anyagok beszerzésére kevesebb figyelmet fordítottak.
Trump közelmúltbeli lépései, amelyek a kritikus ásványi anyagok megszerzésére összpontosítanak, utalhatnak arra, hogy a jövőben az upstream folyamatok is hangsúlyosabbá válnak. A szakértők szerint a Fehér Házban keringő pletykák alapján Trump egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendeletét” készül bevezetni, amely további befektetéseket irányozhat elő. A részletek még nem ismertek, de várhatóan felgyorsítják a bányászatot és feldolgozó üzemek építését az Egyesült Államokban.
A szakemberek úgy vélik, hogy a jövőbeli befektetések és a kritikus ásványi anyagok megszerzése kulcsfontosságú lehet az Egyesült Államok zöld technológiai szektorának fejlődésében. Azonban a cél elérése érdekében hosszú távú elkötelezettségre és a bányászat technikai komplexitásának megértésére van szükség, ami nem mindig könnyű feladat. Az időzítés és a politikai környezet is kulcsszerepet játszik abban, hogy az Egyesült Államok képes legyen kihasználni a zöld technológiai lehetőségeket, amelyek nemcsak a gazdaság, hanem a környezet szempontjából is jelentős hatással bírnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Hatékony megoldások kulcscsont rögzítő viseléséhez
Az indiai egres egészségügyi előnyei és felhasználási módjai
