Kína előnyben az India-Pakisztán konfliktusban?
A legutóbbi, négy napon át tartó konfliktus, amely India és Pakisztán között zajlott, április 22-én kezdődött, amikor indiai militanták brutális módon meggyilkoltak 26 embert, főként turistát, a festői Pahalgam völgyében, a kashmiri térségben. A tragikus eseményre válaszul India május 7-én indította el „Sindoor Hadműveletét”, amelynek keretében azt állította, hogy „terrorizmus-infrastruktúrát” támadott Pakisztán területén. Delhi vádolta Iszlámábádot, hogy támogatta a gyilkosságokban részt vevő militantákat, amit Pakisztán határozottan tagadott. Az indiai válaszlépés után mindkét oldal tit-for-tat katonai manőverekre váltott, amelyekbe drónok, rakéták és vadászgépek is bevonásra kerültek. India francia és orosz gyártmányú gépeket használt, míg Pakisztán a Kínában közösen gyártott J-10 és J-17 típusú repülőgépeit vetette be.
Az indiai légierő vezérőrnagya, AK Bharti, a konfliktus során nem kommentálta Pakisztán állításait, miszerint hat indiai gépet, köztük a legújabb francia gyártmányú Rafale vadászgépeket is lelőttek. Bharti csak annyit mondott, hogy „a veszteségek a harc részei”, és hangsúlyozta, hogy az indiai pilóták sikeresen teljesítették a küldetést. India azt állította, hogy legalább 100 terroristát öltek meg a betiltott Lashkar-e-Taiba és Jaish-e-Mohammed militanták központjainak támadása során. Az igazi veszteségekről és a légiharc részleteiről azonban még nem áll rendelkezésre végleges beszámoló.
A Reuters hírügynökség amerikai forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Pakisztán a kínai gyártmányú J-10 vadászgépekkel indított légi rakétatámadásokat az indiai gépek ellen. A pakisztáni győzelem hirdetése, amely nagymértékben támaszkodott a kínai fegyverrendszerekre, a szakértők szerint a pekingi védelmi ipar számára kedvező fejleménynek számít. Zhou Bo, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nyugalmazott ezredese a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a légiharc nagy reklámot jelentett a kínai fegyveripar számára, mivel Kínának eddig nem volt lehetősége arra, hogy harci körülmények között tesztelje rendszereit.
A kínai Avic Chengdu Aircraft vállalat részvényei a konfliktus hírét követően akár 40%-kal is emelkedtek, jelezve a J-10 repülőgép teljesítményét. Más szakértők azonban óvatosabbak voltak, és úgy vélték, hogy még korai lenne a kínai fegyverrendszerek fölényének hirdetése. Walter Ladwig professzor a londoni King’s College-ból megjegyezte, hogy még nem világos, vajon a kínai gépek valóban felülmúlták-e az indiai légierő gépeit, különösen a Rafale-t. Az indiai pilóták utasítást kaptak arra, hogy kerüljék a pakisztáni légierő provokálását, ami miatt a légiharc során nem tudták teljes mértékben kihasználni a rendelkezésre álló előnyöket.
A légiharc során a pakisztáni légierő állítólag több indiai repülőt is lelőtt, de a Delhi közleményei ezt nem erősítették meg. Az indiai hadsereg azonban kiemelte, hogy az indiai légierő sikeresen támadott meg 11 pakisztáni légibázist, köztük a stratégiai Nur Khan légibázist, amely Iszlámábádtól nem messze található. Az indiai hadsereg pontos rakétatámadásokat hajtott végre, amelyek célzottan a pakisztáni légvédelmi rendszerek ellen irányultak, míg a Pakisztáni Légierő a kínai HQ-9 légvédelmi rendszerrel védekezett.
A nemzetközi közösség figyelme most a két ország közötti konfliktusra irányult, és az Egyesült Államok, valamint szövetségesei sürgetni kezdték mindkét felet a harcok leállítására. A szakértők szerint India számára ez az esemény figyelmeztetés volt arra, hogy fel kell gyorsítania a hazai védelmi ipar fejlesztését és nemzetközi vásárlásait. Kína számára Pakisztán nemcsak stratégiai, hanem gazdasági szempontból is fontos szövetséges, mivel Peking több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztán infrastruktúrájának fejlesztésébe.
A konfliktus során Kína védelmi ipara új lehetőségekhez jutott, és a szakértők szerint a kínai vadászgépek teljesítményének elemzése a nyugati fővárosokban folytatódik, hiszen ez globális hatással lehet a fegyverkereskedelemre. Az események alapján egyre világosabbá válik, hogy India számára sürgető szükség van a védelmi képességek fejlesztésére, különösen, hogy a kínai technológiák gyorsan fejlődnek.
Ezeket is érdemes megnézni
A magángépjármű hivatalos célú használatának előnyei és szabályai
Brüsszel üdvözli az Egyesült Királyság megállapodását, de még sok a teendő
