Ki győz a humanoid robotok fejlesztésében?

Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, ahol éppen egy robotot készülök megismerni. A G1, egy humanoid robot, amelyet a kínai Unitree cég fejlesztett, a világ egyik legnagyobb ipari vásárán, a Hannover Messe-n debütál. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és elérhetőbb áron kínált lehetőséget jelent, mint a piacon lévő más humanoid robotok. Különleges mozgásformái és ügyessége miatt már számos olyan videó készült róla, amelyeken táncol vagy harcművészeti mutatványokat végez, ezek pedig vírusként terjedtek el az interneten. A robotot Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról, és elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1-et programozniuk kell az autonóm funkciókhoz.

A vásár látogatói megállnak, hogy interakcióba lépjenek a G1-gyel, ami a többi bemutatott gépre nem feltétlenül igaz. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet rázzanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, és nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől. Ha véletlenül nekiütköznek, bocsánatot kérnek tőle. Van valami megnyugtató a robot emberi formájában, ami miatt az emberek könnyebben kapcsolatba lépnek vele. A Unitree csupán egy a világ számos olyan cég közül, amelyek humanoid robotok fejlesztésével foglalkoznak. A potenciál hatalmas – az üzleti életben olyan munkaerőt ígér, amelynek nem kell szabadságra mennie vagy fizetésemelést kérnie. Emellett a legjobb háztartási eszköz is lehetne, hiszen ki ne szeretne egy gépet, amely elvégzi a mosást vagy a mosogatást? Azonban a technológia még nem áll készen erre. Míg a robotkarok és mobil robotok már évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, a humanoid robotok bevezetése sokkal nehezebb feladat, hiszen egy vendéglő vagy egy otthon környezete sokkal kiszámíthatatlanabb.

A humanoid robotoknak erősnek kell lenniük ahhoz, hogy hasznosak legyenek, de ez potenciálisan veszélyes is, mert akár egy véletlen esés is súlyos sérüléseket okozhat. A robotokat irányító mesterséges intelligencián még rengeteg munka vár. A Unitree egyik képviselője elmondta, hogy a mai robotok mesterséges intelligenciája még nem érte el azt a áttörést, amely lehetővé tenné számukra a komplex feladatok logikus megértését és elvégzését. Jelenleg a G1-et kutató intézeteknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez.

A humanoid robotok fejlesztésére irányuló erőfeszítések jelenleg a raktárakra és gyárakra összpontosítanak. Az egyik legprominensebb példa Elon Musk, aki a Tesla nevű autógyárában egy Optimus nevű humanoid robotot fejleszt. Januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni ebben az évben, és elvárja, hogy ezek „hasznos dolgokat” végezzenek a Tesla gyárakban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak; a BMW nemrégiben humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárában, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásárolt meg.

Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan céget követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót kiterjesztjük a két karos, de kerekeken közlekedő robotokra, akkor több mint 100 céget figyelhetünk. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, mivel a kínai ellátási lánc és az egész ökoszisztéma hatalmas, ami megkönnyíti a fejlesztéseket és a kutatás-fejlesztést. A Unitree előnye, hogy a G1 ára viszonylag alacsony, körülbelül 16 ezer dollár. A STIQ legfrissebb jelentése szerint a humanoid robotok forrásainak közel 60%-a Ázsiából származik, míg az Egyesült Államok vonzza a fennmaradó összeget.

Miként versenyezhetnek az amerikai és európai robotgyártók mindezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabb vállalkozása, a Kinisi a KR1 robotot mutatta be. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában történik. Pierce elmondta, hogy európai vagy amerikai cégek esetén a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szükséges alkatrészeket Kínából kell beszerezniük. Emellett a KR1 nem rendelkezik lábakkal, mivel az raktárakba és gyárakba készült, ahol a padló sík. Pierce filozófiája szerint minél több elérhető alkatrészt kell vásárolniuk, így a KR1 részben tömeggyártott alkatrészekből készül.

A legfontosabb tényező, amely megkülönbözteti a versenytársaktól, a szoftver, amely lehetővé teszi a robot és az emberek közötti együttműködést. Pierce célja egy olyan robot létrehozása, amelyet az átlagos raktári vagy gyári munkás néhány óra alatt képes megtanulni használni. A KR1-t idén pilot ügyfeleknek adják tesztelésre. De vajon a robotok valaha eljutnak-e a gyárakból a háztartásokba? Pierce optimizmusa ellenére is elmondta, hogy ez még messze van. Hosszú távú álma, hogy megépítse az „mindent tudó robotot”, de elismeri, hogy ez egy rendkívül bonyolult feladat. Szerinte a humanoid robotok elterjedése a háztartásokban legalább 10-15 év múlva várható.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62jxdxng7do