Első brit nő a Holdon?

Rosemary Coogan, a brit űrhajós, éppen egy különleges és kihívásokkal teli teszten vesz részt, amely az űrsétákra való felkészülését hivatott ellenőrizni. Egy csapat szakember segíti őt abban, hogy a lehető legjobban felkészüljön a feladatra: a NASA Houstonban található Semleges Felhajtású Laboratóriumában, ahol egy hatalmas medence várja őt. Ez a medence 12 méter mély, és egy életnagyságú másolata az International Space Station (ISS) – a Nemzetközi Űrállomás – körüli űrséták gyakorlására szolgál. Az űrhajósok számára ez a környezet olyan, mintha a súlytalanság állapotában lennének, amelyre a való életben is fel kell készülniük.

Rosemary elmondása szerint gyermekkora óta álma, hogy űrhajós legyen. Azonban ez az álom sokáig elérhetetlennek tűnt számára. „Az iskolai pályaválasztási napon nem találkozol űrhajósokkal” – mondja. Így inkább az asztrofizika tanulmányozása mellett döntött. Amikor pedig az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy új űrhajósokat keres, Rosemary jelentkezett, és több mint 22 000 jelentkező közül őt választották ki. Az ESA célja, hogy Rosemary 2030-ra eljusson az ISS-re, követve a brit űrhajósok, mint Helen Sharman és Tim Peake nyomdokait.

Az elmúlt hat hónapban Rosemary a Johnson Űrközpontban edzett, ahol a víz alatti ISS felfedezése mellett egy másik életnagyságú másolatban is gyakorolt. Az űr laboratóriumának összekapcsolt moduljaiban való mozgás során hamarosan rájön, hogy a zárt térben való tartózkodás komoly pszichológiai kihívásokat jelent, de a gyönyörű kilátások segítenek enyhíteni a claustrophobiát, ahogy ő fogalmaz. „Ez egy izolált környezet, de úgy érzem, hogy ez segít abban, hogy kapcsolódjunk a külvilághoz” – mondja.

A felkészülés során Rosemary megtanulta, hogyan kell használni az űrállomás fedélzeti WC-jét is, ami szintén nem elhanyagolható tudás. Elárulta, hogy női űrhajósoknak lehetőségük van a menstruációjuk elnyomására gyógyszerek segítségével, de ez nem kötelező. „Van egy szűrő, amit a tölcsér fölé kell tenni, hogy megakadályozzuk, hogy bármi részecske a vizelet rendszerébe kerüljön” – tette hozzá.

A víz alatt Rosemary folyamatosan küzd a felhajtással, hogy a lehető legjobban szimulálja a súlytalanságot. Minden apró mozdulatát precízen meg kell terveznie, hogy hatékonyan tudja használni az energiáját. „Nagyon sok mentális felkészülést igényel – minden egyes mozdulatra gondolni kell” – mondja. A medencében más űrhajósokkal együtt végeznek el különféle javításokat és karbantartásokat, miközben a munka minden lépését egy irányító szobából figyelik.

A kihívások mellett a tesztek során Rosemary számára is világossá vált, hogy a tanulás folyamata mennyire intenzív. „Kezdetben nagyon sok információ ömlik a fejedbe, és sok készséget kell elsajátítanod” – mondja Aki Hoshide, egy tapasztalt űrhajós, aki már négy űrsétát teljesített. „Bár kis lépésekben haladnak, látható az izgalmuk, amikor itt vannak és beugranak a medencébe.”

Rosemary számára nemcsak a felkészülés, hanem a jövőbeli űrmissziók is rendkívül izgalmasak. Az Artemis program keretében a NASA a Holdra szeretne visszatérni, ahol a jövőbeli európai űrhajósok is részt vehetnek. Rosemary álmában elképzeli, hogy egyszer ő lehet az első brit, aki a Holdon sétál.

A hat órás víz alatti teszt végén Rosemary fáradtan, de elégedetten hagyja el a medencét. „Nagyon nehéz volt, de élveztem” – mondja mosolyogva, miután levették róla a sisakot. A kemény munka, amit eddig elvégzett, közelebb viszi őt ahhoz az álomhoz, hogy egyszer űrhajós legyen és a csillagokat nézze az ISS fedélzetéről. „Csodálatos lenne, ha valóban a Nemzetközi Űrállomásra mehetnék, ahol láthatnám a csillagokat és a Földet egyszerre” – zárja gondolatait Rosemary.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/czxyv3z710do