Gazdaság
-
Az Egyesült Királyságnak több atomenergiára van szüksége az AI működtetéséhez, állítja az Amazon vezetője
A brit energiaszükségletek és az új technológiák fejlődése egyre inkább összefonódik, különösen az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia (AI) és az adatközpontok. Az Amazon Web Services (AWS), a világ legnagyobb felhőalapú számítástechnikai vállalata, bejelentette, hogy a következő négy évben 8 milliárd fontot kíván befektetni új adatközpontok létrehozásába az Egyesült Királyságban. A cég vezetője, Matt Garman, a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a nukleáris energia kiemelkedő megoldás lehet az adatközpontok energiaigényeinek kielégítésére, mivel nulla szén-dioxid-kibocsátású, folyamatosan elérhető áramforrást biztosít. Az Egyesült Királyságban jelenleg 500 adatközpont működik, amelyek az ország teljes villamosenergia-felhasználásának 2,5%-át teszik ki. Ezzel szemben Írországban, ahol 80 adatközpont található, ezek a létesítmények a teljes energiafogyasztás 21%-át használják, és a…
-
Kiberfenyegetettség: az éjszakáimat is megkeseríti a bankvezér szerint
Ian Stuart, a HSBC UK vezérigazgatója, nem titkolta, hogy a kibertámadások fenyegetése aggasztja. A bankvezető elmondta, hogy a kibervédelem kiemelt prioritás a pénzintézet számára, és a technológiai sebezhetőségek kezelése hatalmas költségeket jelent az egész szektor számára. „Ez valóban aggasztó számomra – folyamatosan támadásoknak vagyunk kitéve” – tette hozzá Stuart, aki a brit parlament Pénzügyi Bizottságának képviselőivel beszélgetett a banki ágazatot érintő különböző problémákról, beleértve a rendszerek leállásaival és a kibertámadásokkal szembeni sebezhetőséget. Márciusban kiderült, hogy kilenc jelentős brit bank és építőipari társaság az elmúlt két évben összesen legalább 803 órás technológiai leállást szenvedett el, ami 33 napnak felel meg. Az utóbbi hetekben a Co-op és a Marks & Spencer is…
-
A Ryanair visszaköveteli a légiutas-kísérők fizetésemelését
A Ryanair légitársaság nemrégiben bejelentette, hogy Spanyolországban több légiutas-kísérőtől visszaköveteli a korábban megállapított bérnövekedéseket, amelyek akár 3,000 euróra (kb. 2,525 fontra) is rúghatnak. A bérnövekedés a spanyol CCOO szakszervezettel kötött megállapodás alapján történt, amely minden légiutas-kísérőre vonatkozott, függetlenül attól, hogy melyik szakszervezet tagja. A helyzet azonban megváltozott, amikor a Unión Sindical Obrera, egy másik spanyol szakszervezet, márciusban megnyerte a bírósági ügyet, amely érvénytelenítette ezt a megállapodást. A Ryanair most értesítette a Unión Sindical Obrera-t, hogy tájékoztatni fogja tagjait arról, mennyit kell visszafizetniük. A szakszervezet éles kritikát fogalmazott meg a Ryanair döntése ellen, amely öt hónapnyi bérnövekedést kíván visszakövetelni. A légitársaság válaszában jelezte, hogy a Unión Sindical Obrera panaszai a bércsökkentésekkel…
-
A Dominika vulkánjai: Zöld energia forrása a gőzkibocsátásban
Dominica, a kis karibi sziget, hihetetlen természeti szépségekkel büszkélkedhet, mint az esőerdők, vízesések, vulkánok és hévízforrások. Ez a lenyűgöző táj ideális helyszín az aktív ökoturisták számára, akik a kalandokat keresik. Az elmúlt évben Dominica 83,966 látogatót vonzott, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, a közvetlen repülőjáratok bevezetésének és új szállodák nyitásának köszönhetően. A sziget, melyet „Természet Szigetének” is neveznek, már sikeresen felépült a 2017-es Maria hurrikán által okozott súlyos károkból, és a kormány most a természeti erőforrásait kívánja kihasználni, hogy tiszta áramot termeljen a 66,000 lakosának és a turizmus számára. Dominica hosszú távú célja, hogy megszabaduljon az importált dízel üzemanyaggal működő generátoroktól, ezért jelenleg egy geotermikus erőmű építése…
-
Kína előnyben az India-Pakisztán konfliktusban?
A legutóbbi, négy napon át tartó konfliktus, amely India és Pakisztán között zajlott, április 22-én kezdődött, amikor indiai militanták brutális módon meggyilkoltak 26 embert, főként turistát, a festői Pahalgam völgyében, a kashmiri térségben. A tragikus eseményre válaszul India május 7-én indította el „Sindoor Hadműveletét”, amelynek keretében azt állította, hogy „terrorizmus-infrastruktúrát” támadott Pakisztán területén. Delhi vádolta Iszlámábádot, hogy támogatta a gyilkosságokban részt vevő militantákat, amit Pakisztán határozottan tagadott. Az indiai válaszlépés után mindkét oldal tit-for-tat katonai manőverekre váltott, amelyekbe drónok, rakéták és vadászgépek is bevonásra kerültek. India francia és orosz gyártmányú gépeket használt, míg Pakisztán a Kínában közösen gyártott J-10 és J-17 típusú repülőgépeit vetette be. Az indiai légierő vezérőrnagya, AK…
-
Khamenei kétségei az amerikai nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei, kétségeit fejezte ki az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalások kapcsán, mondván, hogy a tárgyalások nem fognak új megállapodáshoz vezetni. Khamenei szerint az Egyesült Államok „túlságosan eltúlzott és felháborító” követeléseket támasztott az urán dúsításával kapcsolatban. A vezető kijelentette, hogy nem hisz abban, hogy a tárgyalások bármilyen eredménnyel járnának, és nem tudják, mi fog történni a jövőben. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Irán „valamiféle” megállapodást kötött a tárgyalások feltételeiről, miután április 12. óta négy fordulóban zajlottak a megbeszélések Omán közvetítésével. Azonban a következő, a hétvégére tervezett tárgyalások előtt Irán főtárgyalója elutasította az amerikai kollégája állítását, miszerint Iránnak le kellene mondania…
-
Brüsszel üdvözli az Egyesült Királyság megállapodását, de még sok a teendő
Hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Unió vezetője bejelentette, hogy új fejezetet nyitnak az Egyesült Királysággal való kapcsolataikban, miután a brexit utáni első csúcstalálkozójukat tartották. Ez nem az első alkalom, hogy új lapot fordítanak a brexit utáni időszakban, de valószínűleg a legjelentősebb. Az unió és az Egyesült Királyság most egy olyan megállapodást kötött, amely a halászattól kezdve a kereskedelmeken, védelmen és energián át számos politikai terület megerősítésére terjed ki, amelyek még további tárgyalásokra várnak. Brüsszel számára ez a tárgyalás lehetőséget adott arra, hogy közelebb hozza Nagy-Britanniát, mint jelentős védelmi hatalmat, egy geopolitikai feszültségekkel teli időszakban. Az uniós diplomaták szerint évek óta létezett egy „ne nyúljatok hozzá” mentalitás, amikor a…
-
Sandeel halászat tilalma továbbra is érvényben marad
Nemzetközi bíróság elutasította a brit kereskedelmi sandeel-halászatra vonatkozó tilalommal kapcsolatos kihívást, amely a Északi-tengeren érvényes. A sandeel, vagy más néven homokhering, alapvető tápláléknak számít a tengeri élővilág számára, beleértve az Egyesült Királyság partvonalán élő tengeri madarakat is. 2024 elején Anglia és Skócia vizein két tilalmat vezettek be, hogy megakadályozzák a kis halak fogását, mivel aggodalmak merültek fel a sandeel állományának csökkenése miatt. A hágai Állandó Választottbíróság (PCA) bírái úgy döntöttek, hogy nincs jogi kötelezettség a zárási határozat megváltoztatására, miután az EU azt állította, hogy a lépés „diszkrét” és „aránytalan”, és veszélyeztetheti a dán kereskedelmi sandeel-halászat jövőjét. A Royal Society for the Protection of Birds (RSPB), amely az East Yorkshire-i Bempton…
-
Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos meglepő hatásai a század üzlete után
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelem számára – így nyilatkozott Christiana Figueres, a volt ENSZ-klímafőnök, miután Trumpot megválasztották. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásként tartanak számon. Ezen kívül megakadályozta az amerikai tudósok nemzetközi klímakutatásban való részvételét, eltávolította az országos elektromos járművek célkitűzéseit, és a zöld technológiák fejlesztésére tett kísérleteket „zöld új átverésnek” nevezte. A klímavédelem terén mutatott múltja ellenére Trump azonban hajlandónak mutatkozik arra, hogy megállapodást kössön az ukrán elnökkel a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatban, és fokozott érdeklődést mutat Grönland és Kanada iránt is, amelyek mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban. A kritikus ásványi…
-
Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos század üzlete váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelem szempontjából – így fogalmazott Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímafőnöke a novemberi választások után. Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak tartanak. Ezen kívül számos intézkedést hozott, amelyek megakadályozták az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit, és korábbi elnöke zöld technológiai fejlesztéseit „zöld új csalásnak” nevezte. Ennek ellenére Trump érdeklődése nem csökkent a kulcsfontosságú ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajnával való megállapodások keretében. Emellett figyelmet fordított Grönlandra és Kanadára is, amelyek gazdagok ezekben az ásványi anyagokban. Az amerikai elnök számára a kulcsfontosságú ásványok beszerzése kiemelt…
