Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs

A múlt héten megérkezett az Egyesült Királyságba a Holdról származó kőzetminták első szállítmánya több mint 50 év után, melyeket Kínától kaptak kölcsön. A mikroszkopikus méretű porszemcsék jelenleg egy magas biztonságú létesítményben, Milton Keynesben található széfben vannak elhelyezve, ahol a tudósok első alkalommal tekinthették meg ezeket az értékes anyagokat. Prof. Mahesh Anand az Egyesült Királyságban az egyetlen tudós, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, amelyet „drágábbnak” nevezett, mint a legértékesebb aranypor. Elmondása szerint a világon senki más nem rendelkezett hozzáféréssel Kína mintáihoz, így ez a lehetőség óriási megtiszteltetés és privilégium számára.

Prof. Anand csapata azzal a céllal dolgozik a porszemcséken, hogy válaszokat találjanak a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A minták között olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközése során keletkezett, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte össze ezeket a kőzeteket, amikor a misszió a Mons Rümker nevű vulkáni területen landolt. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy 2 kg anyagot gyűjtsön össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres Holdmintavétel a szovjet küldetés óta, amely 1976-ban zajlott, és Kínát az új űrverseny élvonalába helyezte.

Kína a globális űrkutatók közötti hagyományos együttműködés keretében először adott lehetőséget hét nemzetközi kutatónak, hogy hozzáférjenek ezekhez a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések tettét. A kis üvegcsék átadását egy fényűző ceremónián ünnepelték Pekingben, ahol Prof. Anand találkozott kollégákkal Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. Elmondta, hogy „szinte párhuzamos univerzumnak” érezte magát, és megjegyezte, hogy Kína mennyivel előrébb jár az űrprogramokba történő befektetésekkel.

A mintákat a lehető legbiztonságosabb módon, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a kutatók különböző biztonsági intézkedéseket hajtanak végre: ragadós szőnyegekre lépnek, műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit viselnek. A biztonsági szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést, mivel ha földi anyag keveredik ezekkel az extrém körülmények között gyűjtött részecskékkel, az végleg tönkreteheti a Prof. Anand csapata által végzett elemzéseket.

A laboratóriumban Prof. Anand egy széfet nyitott ki, amelyben egy ziplock tasakot találtunk, benne három, ékszerek tárolására alkalmas doboz méretű tartály található. Mindegyik tartályban egy átlátszó üvegcsében sötétszürke por található, amely a Hold porát jelzi. Bár első ránézésre nem tűnik túl lenyűgözőnek, Prof. Anand hangsúlyozza, hogy a minták mennyisége elegendő ahhoz, hogy a kutatás során évekig foglalkozhassanak velük.

A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki a mintákkal dolgozhat, miután az üvegcsék kinyílnak. 36 éve dolgozik kőzetek vágásával és őrlésével, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal foglalkozik. „Nagyon izgatott vagyok,” mondta, miután bemutatta, hogyan vágja a meteoritokat gyémántpengével. Mivel a minták mennyisége korlátozott, a kutatás kockázatos, de a csapat felkészült a kihívásra.

A minták további két laboratóriumba kerülnek, ahol különböző gépeken dolgoznak. Az egyik gép bonyolult cső- és szeleprendszerrel van felszerelve, és ott a por részecskék 1400 Celsius-fokos hőmérsékletre hevítve segíthetnek a szén, nitrogén és nemes gázok kinyerésében. Ez a folyamat egyedülálló, és Prof. Anand úgy véli, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ő laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére, de a végén a minta valószínűleg megsemmisül a kutatások során.

Kína azóta tovább haladt a Chang’e 5 misszió után, 2024-ben a Chang’e 6 indítása során már a Hold másik oldaláról is hoztak vissza mintákat. Ez a terület mélyen titokzatos, és valószínűleg nyomokat rejt a régóta csendes vulkáni lávafolyásokra. Prof. Anand kifejezte reményét, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködéshez vezet Kína és a nemzetközi tudósok között. Az Apollo-missziók során visszahozott mintákon dolgozó kutatók számára ez a hagyomány folytatása izgalmas lehetőségeket rejt magában, és reméli, hogy más országok is követik majd Kína példáját.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo