Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyat
A legújabb hírek szerint a Hold kőzetének első mintái, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából, kölcsönben. Ezek a parányi porszemcsék most egy biztonságos helyen, egy magasan védett létesítményben találhatóak Milton Keynes-ben, ahol a tudósok első alkalommal tekinthettek rájuk. A minták kölcsönzője, Prof. Mahesh Anand, az Egyesült Királyságban egyedüli tudós, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, amelyet „értékesebbnek” tart, mint a „aranypor”. Elmondása szerint ez hatalmas megtiszteltetés, hiszen a világon senki más nem volt még képes hozzáférni a kínai mintákhoz.
Prof. Anand csapata azzal a céllal vizsgálja a Hold porát, hogy alapvető kérdésekre találjanak választ a Hold keletkezéséről és a Föld korai éveiről. A por szemcséiben olyan bizonyítékok rejlenek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold az 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Föld egy Mars méretű bolygónak ütközött, keletkezett törmelékből alakult ki. Kína 2020-ban, a Chang’e 5 űrmisszió keretein belül gyűjtötte össze ezeket a kőzetmintákat, amikor a lunaeróziós Mons Rümker vulkáni területre szállt. A robotkarok segítségével 2 kg anyagot fúrtak ki a talajból, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely Belső-Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel, amely az 1976-os szovjet küldetés óta történt, és Kínát a nemzetközi űrverseny élvonalába emelte.
A Chang’e 5 missziót követően Kína, a globális űrtudósokkal való együttműködés hagyományainak szellemében, először engedett hét nemzetközi kutatónak hozzáférést a mintákhoz, lehetővé téve új felfedezések megtételét. Prof. Anand a múlt héten egy fényűző ünnepségen kapta meg a kis üvegeket Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. Elmondta, hogy olyan érzése volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lenne, és hangsúlyozta, hogy Kína mennyire előrébb jár az űrprogramokba történő befektetésekkel. Visszatérve az Egyesült Királyságba, a legértékesebb rakományt a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta magával.
A Milton Keynes-i Open University laborjában, ahova belépés előtt ragadós szőnyegeken kell átlépni, és ahol műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és csuklyát kell felvenni, a környezetnek makulátlannak kell lennie a szennyeződés elkerülése érdekében. Ha a Földről származó anyag keveredik ezekkel az extra-terresztriális részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a Prof. Anand csapata által végzett analízist. A laboratóriumban a tudósok egy sor széf előtt guggolnak, ahol Prof. Anand kinyit egyet, és óvatosan előhúz egy zipzáros tasakot, amely három, nyakláncok tárolására alkalmas doboz méretű tartályt rejt. Mindegyik tartályban egy átlátszó üveg van, amelynek alján sötét szürke por található – ez a Hold pora. Noha első pillantásra nem tűnik különösebben lenyűgözőnek, a tudományos közösség számára a mögötte rejlő kozmikus utazás lenyűgöző és tiszteletet parancsoló.
Prof. Anand elmondta, hogy az összesen 60 mg minta elegendő lesz ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, mivel a csapatuk a mikroszkopikus vizsgálatokra specializálódott. A laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki dolgozni fog a mintákkal, amikor az üvegeket kinyitják. Knight már 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy olyan anyaggal dolgozik, amely közvetlenül a Hold felszínéről származik. Izgatottan mesél arról, hogy mennyire várja már ezt a feladatot, de elmondja azt is, hogy ideges, hiszen a minták mennyisége korlátozott, és nem lehet könnyen újakat szerezni.
A minták előkészítése után további laborokba kerülnek, ahol különböző gépeket használnak majd a vizsgálatukhoz. Az egyik laborban egy bonyolult csőhálózattal ellátott gép található, amelyben a por szemcséit 1400 Celsius-fokra lehet felmelegíteni, hogy szén-, nitrogén- és nemesgázokat nyerjenek ki belőlük. Ezzel a folyamattal az a cél, hogy részletesebb információkat nyerjenek a Hold keletkezéséről. A kutatócsoportnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatásait, és bár a minták megsemmisülhetnek a vizsgálatok során, Prof. Anand optimistán tekint a jövőbe. Reméli, hogy ez a projekt a Kína és nemzetközi tudósok közötti hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti. A Chang’e 5 misszió óta Kína tovább lépett, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 küldetés keretein belül első alkalommal hoztak vissza mintákat a Hold túloldaláról, amely mélyen titokzatos terület, és lehet, hogy bizonyítékokat rejt a régóta csendes vulkáni lávafolyásokra. Prof. Anand hangsúlyozza, hogy sokan a Apollo küldetések által visszahozott minták kutatásával építették karrierjüket, és reméli, hogy más országok is csatlakoznak ehhez a hagyományhoz.
Ezeket is érdemes megnézni
Kanadai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
Jó választás Budapesten egy barista képzés?
