Trump ásványi üzlete és annak meglepő következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba komoly csapást jelent a globális klímavédelem számára – nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek Klímaváltozási Főtitkára. Trump megválasztása óta visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb klímavédelmi megállapodásának tartanak. Emellett megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. Kormányzása alatt Trump gúnyosan nyilatkozott elődje zöld technológiák fejlesztési törekvéseiről, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett.
A klímaváltozás terén mutatott ellenérzései ellenére Trump érdeklődést mutatott a kritikus ásványok megszerzése iránt, különösen az ukrán elnökkel folytatott tárgyalások során. Az Egyesült Államok számára kiemelt fontosságú, hogy hozzájusson ezekhez az ásványokhoz, mivel azok nélkülözhetetlenek a repülőgép- és védelmi iparban, de ugyanakkor elengedhetetlenek a zöld technológiák gyártásához is.
Donald Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője, jól tudja, hogy a kritikus ásványok milyen fontos szerepet játszanak a zöld átállásban. Az elektromos járművekhez szükséges grafit, az akkumulátorokhoz szükséges lítium és a rakétákhoz elengedhetetlen nikkel mind olyan ásványok, amelyek iránti kereslet folyamatosan nő. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányászati mérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványi listája, amelyek általában ritkaföldfémekből és egyéb fémekből, például lítiumból állnak. A kereslet 2023-ban 30%-kal növekedett, főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors fejlődése miatt. Az International Energy Agency szerint a következő két évtizedben ezek az iparágak szinte a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át fogják kitenni.
Musk aggodalma a kritikus ásványok beszerzése miatt három évvel ezelőtt egy tweetben is megjelent, amelyben kiemelte, hogy a lítium ára „őrült szintre emelkedett”, és a Tesla akár közvetlenül a bányászatba és feldolgozásba is bele kell, hogy vágjon, hacsak nem javulnak a költségek. A lítium nem hiánycikk, de a kitermelés üteme lassú, ami hátráltatja a piacot. Az Egyesült Államok gyenge helyzete a ritkaföldfémek és kritikus ásványok, mint például a kobalt és a nikkel terén, egy decemberi jelentésben is szerepelt, amelyet az Egyesült Államok Kormányzati Kiválasztott Bizottsága készített. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia politikai megközelítését a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira, mivel a jelenlegi függőség Kínától komoly kockázatokat hordoz.
Kína dominanciáját a piacon az tette lehetővé, hogy tíz évvel ezelőtt felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a London School of Economics Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína stratégiailag fejlesztette a megújuló energiaforrásokat és az elektromos járműveket, így ma már uralja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence ár-nyújtó ügynökség árképzési vezetője szerint a kritikus ásványok geológiailag korlátozottak, ami megnehezíti a gazdaságos kitermelést.
Kína folyamatosan biztosítja az ásványok ellátását, mivel jelentős befektetéseket eszközölt Afrikában és Dél-Amerikában, de a feldolgozási kapacitás terén is dominál, hiszen a világ ritkaföldfém-termelésének 60%-át, feldolgozásának pedig 90%-át Kína végzi. A Trump-adminisztráció reakciója Kína dominanciájára az volt, hogy megpróbálja megszerezni az ásványokat, hogy csökkentse a függőséget.
A kérdés az, hogy vajon az Egyesült Államok nem késlekedett-e már ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a zöld technológiai szektort. A Biden-adminisztráció erőteljesen támogatta a zöld technológiákat, különösen az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, amely adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket kínál a környezetszennyező gázok kibocsátását csökkentő technológiák számára. 2024 augusztusára az IRA becslések szerint 493 milliárd dollárnyi befektetést hozott a zöld iparba az Egyesült Államokban. Azonban a kritikus ásványok beszerzésére irányuló támogatás gyenge volt, mivel a Biden-adminisztráció inkább a termelési folyamatokra összpontosított.
Trump azonban most úgy tűnik, hogy a kritikus ásványok megszerzésére helyezi a hangsúlyt, és a Fehér Házban pletykák keringenek arról, hogy egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet” terjeszt elő, amely további befektetéseket irányozhat elő. A részletek még nem ismertek, de szakértők szerint a rendelet gyorsíthatja a bányászatot az Egyesült Államokban, beleértve az engedélyek gyorsított kiadását és a feldolgozó üzemek építésének támogatását is.
Bár a kritikus ásványok biztosítása már folyamatban van, a Harvard Egyetem professzora, Willy Shih hangsúlyozza, hogy az amerikai adminisztrációnak nincs megfelelő ismerete az ásványi ellátási láncok technikai bonyolultságáról, és a beruházásokhoz időt kell biztosítani. Miközben Trump korábban ellenezte a Biden-adminisztráció klímapolitikai intézkedéseit, a politikai helyzet megkövetelheti, hogy bizonyos formában támogassa az IRA-t, különösen, hogy a republikánus államok jelentős részesedést kaptak az utóbbi 18 hónapban. A zöld technológiák jövője tehát nemcsak Trump gazdasági céljaitól függ, hanem attól is, hogy az Egyesült Államok milyen lépéseket tesz a globális klímaváltozás elleni küzdelemben.
Ezeket is érdemes megnézni
A NASA megmentésére keresnek megoldást – vajon a milliárdos megfelelő választás?
Nyugdíjhalál után: A folyamat lépései és tudnivalói
